A magyar fúziós kutatások rövid története
A kezdetektől 2000-ig
Az atommagok átalakításában rejlő hatalmas lehetőségeket magyar kutatók is felismerték a második világháború utáni években. Az első gyorsítós magreakciókat Simonyi Károly hozta létre 1951-ben a Soproni Műszaki Egyetemen. A Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) megalakítása után Csillebércen folytatódtak ezek a magfizikai kutatások, melyek során felmerült a szabályozott fúziós alkalmazás lehetősége is. Ezekről Simonyi Károly már 1959-ben műegyetemi jegyzetet írt amelyben a mai ismereteink kiindulópontjai megtalálhatók. Ezek az elméleti szinten folyó munkák Simonyi Károly távozása után megszakadtak.
A 1970-es években a tokamak típusú fúziós berendezések világsikere után felmerült a magyar fúziós kutatások újraindítása. 1979-ben indították el a Szovjetunióból Magyarországra szállított és átalakított berendezést MT-1 (Magyar Tokamak 1) néven. Az MT-1-et a KFKI korszerű számítástechnikai eszközeivel szerelték fel, de a kevés diagnosztikai nyílás miatt a mérési lehetőségek korlátozottak voltak: lézeres atomnyaláb diagnosztikai módszereket, röntgen tomográfiát és még néhány más mérési eljárást fejlesztettek rajta. 1992-ben MT-1M néven indult újra aktív plazma szabályzással, lényegesen javult mérési lehetőségekkel és új mérőrendszerrel. Ez a berendezés és különböző diagnosztikai eljárások és plazmafizikai folyamatok mérésére szolgált és 1998-ban az MTA konszolidációja keretében leállításra került.
Az MT-1 tokamak a szovjet mérnökökkel 1979-ben.
A piros alkatrészek a toroidális mágneses tér tekercsei, a berendezés körül látható fekete transzformátort később jobb hatásfokú hazai gyártásúra cserélték. Az előtérben a csövek a vákuumrendszer részei.
Az MT-1 majd MT-1M tokamak kondenzátorterme.
A polcokon látható kondenzátorokat körülbelül 3 perc alatt töltötték 3 kV feszültségre majd a plazma kisülés 0.01 másodperce alatt ezzel az energiával táplálták a mágnestekercseket és a plazmát.
Az MT-1M tokamak 1998-as leállítása körül.
Az EURATOM program részeként
1999-ben Magyarország csatlakozott az Euratom keretében zajló európai fúziós kutatási programhoz. Mivel korábban már voltak ennek a témának hagyományai, sőt 1993 óta német együttműködései is, más országok mintájára megalakult a Magyar Euratom Fúziós Szövetség (MEFSZ). Ezt a szervezetet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont vezette és rajta keresztül lehet ett hazai intézményeknek részt venni az európai programban. 2004-ig jobbára diagnosztikai fejlesztések és plazmafizikai kutatások folytak az ASDEX Upgrade és TEXTOR tokamakokon. Mivel 2003-ban megállapodás született a nemzetközi ITER berendezés megépítéséről ezért világos volt, hogy komolyabb technológiai háttérre lesz szükség. 2005-ben létrejött a NUKENERG konzorcium emely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatán 6 éven keresztül támogatást kapott fissziós és fúziós technológia elemek fejlesztésére. Ennek köszönhetően alakult ki egy kb. 50 dolgozót alkalmazó magyar fúziós közösség, melynek körülbelül fele mérnök és fele fizikus. Szintén a pályázat eredménye a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kialakult erős fúziós oktatás, melynek eredményeképpen évente számos egyetemi hallgató folytat kutatásokat. Az országos Tudományos Diákköri konferenciákon már külön fúziós szekciót kellett szervezni a nagyszámú hallgatónak.
A jelentős technológiai fejlesztés alapozta meg azt is, hogy a magyar fúziós kutatókat felkérték több nagyberendezés (Wendelstein 7-X, KSTAR, EAST, JT-60SA, MAST, COMPASS, ITER) különböző diagnosztikai elemeinek elkészítésére vagy megtervezésére. Egy-egy ilyen berendezés több év alatt épül meg 3-5 fős csoport munkájának eredményeképpen. A százmillió forintos nagyságrendű költséget a nagyberendezések szívesen fedezik, így biztosítva a magyar fúziós közösség fennmaradását és fejlődését.
Ez a dinamikus magyar fúziós közösség jól alkalmazkodott a 2014-ben bekövetkezett európai szervezeti átalakuláshoz, amikor az EURATOM átadta a fúziós program irányítását a nemzeti intézményekből alakult EUROfusion konzorciumnak. A konzorcium tagja a Wigner FK lett ezzel létrejött a “Wigner fusion” márkanév, amely ismert az egész világon.
