máj 04

Az MTA Külső Tagjának választották Porkoláb Miklóst

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén MTA külső tagjának választotta Porkoláb Miklóst, olvasható az MTA honlapján.

Porkoláb Miklós 1967-ben a Stanford University-n szerezte meg doktori fokozatát, ezután csatlakozott a Princeton Plasma Physics Laboratory-hoz. 1976-ban egy évet töltött a Max-Planck Intézetben Garchingban, Németországban, ahonnan hazatérve 1977-ben professzorként csatlakozott az Massachusetts Institute of Technology (MIT) Plazmafizika Osztályához. A Plasma Science and Fusion Center (MIT) vezetője 1995-től 2015-ig.

Több egyéb rangos díja mellett 2007-ben elnyerte a Magyar Nukleáris Társaság által odaítélt Simonyi Károly díjat is.

A magyar fúziós közösség ezúton gratulál Porkoláb Miklósnak!

Porkoláb Miklós előad a 2012-es HPPW-n

Porkoláb Miklós előad a 2012-es HPPW-n

 

feb 04

Újabb mérföldkő a Wendelstein 7-X kísérletben

Újabb mérföldkő a Wendelstein 7-X kísérletben

Angela Merkel német kancellár és más vezető politikusok jelenlétében újabb mérföldkőhöz érkezett a Wendelstein 7-X (W7-X) fúziós kísérlet, amely produkálta az első hidrogén plazmakisülést. A W7-X nem egészen két hónapja indult el hivatalosan, akkor még hélium plazmával. Az akkori eseményt is a magyar videódiagnosztika „szemein” keresztül láthattuk először, csakúgy mint a mostanit.

 

Az első hidrogén plazma képe amely a magyar kamerarendszerrel készült (mesterséges színek)

 

Az első hélium plazmakisülésekkel szemben, amelyek a berendezés zökkenőmentes indulását készítették elő, a mostani hidrogén plazmával történő kísérletek már a W7-X tudományos kampányának részét képezik. Mivel a jövőben a fúziós erőművek a hidrogén két nehéz izotópját, a deutériumot és a tríciumot fogják használni üzemanyagként, ezért elengedhetetlenek a hidrogénnel végzett kísérletek, hogy jobban megértsük a plazmában zajló folyamatokat. A W7-X-ben jelenleg azért használják a hidrogén könnyű izotópját, hogy elkerüljék a fúziós magreakciókat, azaz a radioaktivitást. A berendezésen így könnyen és biztonságosan elvégezhetők a további fejlesztések, módosítások.

 

A magyar és német kollégák az elő hidrogén plazma kisülés után. Balról jobbra: Dr Szepesi Tamás, Dr. Kocsis Gábor, Dr. Christoph Biedermann, Dr. Ralf König

Ez az új kísérleti fázis március közepéig fog tartani, ami után a berendezést kinyitják, és különféle új komponenseket építenek be.  A legfontosabb elemek a szén divertor lemezek, melyek a plazma és a környező fal szabályozott kölcsönhatását teszik lehetővé. Ezeknek az új komponenseknek az együttes hatása , hogy hosszabb, akár 10 másodperces plazmakisülések lesznek a W7-X-ben, amely 4 év és egy újabb fejlesztés után, egy aktív hűtésű divertorral, már 30 perces plazmakisüléseket fog produkálni. Ezek a kísérletek és fejlesztések mind egy folyamatosan működő jövőbeli fúziós erőmű irányába mutatnak.

 

Angela Merkel német kancellár szemléli az első hidrogén plazma képeit amelyet a magyar kamerarendszer készített (Forrás: IPP)

A magyar csapat eddigi munkájáról ebben a cikkben olvashatnak bővebben.

A videó diagnosztika rendszer a ProDSP Technologies Kft.(www.prodsp.hu) és a CernTech Kft.(www.cerntech.hu) közreműködésével készült.

 

 

 

dec 11

Magyar kutatók részvételével indult el a világ egyik legnagyobb magfúziós kísérlete

Közel 9 évnyi építés és több mint 1 év előkészület után a németországi Greifswaldban elindult a Wendelstein 7-X (W7-X), a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése. Az Európai Uniós fúziós kutatási program egyik alappillérének számító berendezés első plazmájánál a Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizika osztályának munkatársai is kulcsszerepet játszottak. A magyar csapat egy saját fejlesztésű, 10 kamerás intelligens video megfigyelőrendszerrel járult hozzá az első kísérletek sikeréhez. Ennyi kamerával már nagyon jól meg lehet figyelni a plazmát és az egész berendezés belsejét, és monitorozni lehet a kulcsfontosságú komponenseket.

A magyar csapat a német kollégákkal, a magyar fejlesztésű rendszerek képeivel az előtérben. Balról jobbra: dr. Ralf König, dr. Kocsis Gábor, dr. Christoph Biedermann, dr. Szepesi Tamás, dr. Andreas Dinklage, Dirk Pilopp, Christopher Ahrens, Andreas Grabandt, dr. Matthias Otte, Szabolics Tamás

A magyar csapat a német kollégákkal, a magyar fejlesztésű rendszerek képeivel az előtérben. Balról jobbra: dr. Ralf König, dr. Kocsis Gábor, dr. Christoph Biedermann, dr. Szepesi Tamás, dr. Andreas Dinklage, Dirk Pilopp, Christopher Ahrens, Andreas Grabandt, dr. Matthias Otte, Szabolics Tamás

A magyar fizikusok és mérnökök szintén majdnem egy évtizede dolgoznak azon az intelligens videodiagnosztika rendszeren, amelynek kameráin keresztül először nézhettünk be a W7-X belsejébe működés közben.

Az első plazma képe amely a magyar kamerarendszerrel készült

Az első plazma képe amely a magyar kamerarendszerrel készült

A rendszert a magyar kutatók és mérnökök, több lépésben szállították ki és szerelték össze. Az utolsó komponensek idén januárban érkeztek meg Greifswaldba. A helyszíni összesszerelés után folyamatosan tesztelés és fejlesztés alatt állt a rendszer egészen a mostani „nagy napig”, illetve a fejlesztés ezután sem áll le, ugyanis a vezérlő és adatfeldolgozó szoftverek funkcionalitását folyamatosan a mindenkor folyó kísérletekhez igazítják. A kritikus első kísérletnél minden rendben zajlott, így a Wigner FK Plazmafizika Osztályának munkatársai örömújjongva kiálthattak fel a többi nagyjából 150 emberrel együtt a berendezés vezérlőtermében, az első plazma képei láttán.

A rendszer feladata, hogy megfigyelje a plazmát és megvédje a berendezést az esetleges nem megfelelő működés során fellépő károsodástól. Mindezt úgy éri el, hogy a 10 kamerából álló rendszer látja az egész berendezés belsejét és az áttekintő képek mellett képes egyes kritikus területek monitorozására illetve az adatok valós idejű feldolgozására is. Az eredményeket ezután eljuttathatja más rendszereknek, mint például a berendezés vezérlőrendszerének, amely a kameraképek alapján szükség esetén biztonsági leállást tud végrehajtani.

 

A magyar csapat.  Balról jobbra: Bodnár Gábor, Ilkei Tamás, dr. Kocsis Gábor, Cseh Gábor, dr. Szepesi Tamás, Szabolics Tamás

A magyar csapat. Balról jobbra: Bodnár Gábor, Ilkei Tamás, dr. Kocsis Gábor, Cseh Gábor, dr. Szepesi Tamás, Szabolics Tamás

A Wigner FK Plazmafika Osztálya egy másik diagnosztikát is szállít a W7-X-hez jövőre.  2016 végén már remélhetőleg összeáll a helyszínen az az alkáli atomnyaláb diagnosztika amelynek terveit tavasszal ismertette a magyar csapat Greifswaldban és amely a 2017-es kísérletekben nagy valószínűséggel már részt is tud venni.

 

Fúziós kutatások már a 20. század közepétől folynak a világban, azonban egy energiatermelő fúziós erőmű építése egyenlőre még várat magára. Az 50-es években Lyman Spitzer volt az aki feltalálta a sztellarátor típusú berendezést. A sztellarátor egy olyan berendezés amely erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát a szabályozott magfúzió létrehozásához. A következő évben meg is épült az első példány a princetoni plazmafizikai laboratóriumban. A sztellarátor név arra utal, hogy a Napban lezajló reakciókat a Földön megvalósítva hozzuk létre a szabályozott magfúziót, amellyel hatalmas mennyiségű tiszta energia állítható elő.

 

Az 50-es évektől kezdve számos ilyen típusú berendezés épült, azonban – főleg technikai nehézségek, illetve amiatt, hogy akkoriban még nem voltak szuperszámítógépek, amelyek el tudták volna végezni a megfelelő számításokat egy ilyen berendezés megépítéséhez – lassan fejlődtek. A másik ígéretes mágneses összetartású fúziós berendezés típus, a tokamak, egyszerűbb kialakítása miatt sokkal gyorsabban tudott fejlődni. A tokamak ma is az energiatermelő fúziós erőművek kutatásának és építésének fő iránya (lásd: ITER), azonban a technikai fejlődés eljutott arra a szintre, hogy a sztellarátorok jó alternatívái legyenek a tokamakoknak számos előnyös tulajdonságuk miatt.

A W7-X célja, hogy alapot adjon majd egy később épülő erőmű méretű sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezéshez.

A sztellarátor és a tokamak felépítése

A sztellarátor és a tokamak felépítése

 

 

Az alapvető különbség a sztellarátor és a tokamak között, hogy a tokamakoknak van egy központi tekercsük, amely áramot hajt a plazmában, ez megcsavarja a mágneses teret és lehetővé teszi a plazma összetartását. Ezzel szemben egy sztellarátorban nincs központi tekercs, nem hajtanak áramot a plazmában,a csavart mágneses teret  bonyolult alakú külső  tekercsekkel hozzák létre. Ezzel kiküszöbölhető számos nehézség, ami a tokamakok esetében fellép, viszont jelentősen bonyolítja egy ilyen berendezés tervezését és megépítését. A fenti 4 képen bal oldalon láthatjuk a klasszikus sztellarátorok felépítését, jobb oldalon pedig a tokamakokét. A felső két kép mutatja, hogy milyen alakja van a plazmának és a tekercseknek, illetve ezek hogyan helyezkednek el. Az alsó két képen láthatunk két valós berendezést, jobb oldalon a JET belseje látható, amely a legnagyobb tokamak típusú fúziós kísérleti berendezés a világon és az Egyesült Királyság területén található. A bal oldalon a W7-X látható. A W7-X-et tartják a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének, illetve a sztellarátor világ JET-jének, mérete és amiatt, hogy a következő lépésben egy erőmű méretű berendezés is épülhetne a jövőben, ha a kísérletek kedvező eredményekkel zárulnak majd.

Magyar kutatók a Wendelstein 7-X kísérlet mellett a világ több más vezető fúziós berendezésén is építenek és üzemeltetnek hazai fejlesztésű mérőberendezéseket.

A videó diagnosztika rendszer a ProDSP Technologies Kft.(www.prodsp.hu) és a CernTech Kft.(www.cerntech.hu) közreműködésével készült.

okt 20

Az ITER lehozza a Napot az égről

Az Európai Unió fúziós kutatási programja jelentős lépés lehet a földi fúziós erőművek megvalósulása felé. A világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködésében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai is részt vesznek. Hogyan zabolázzuk meg a csillagok energiáját, és milyen szerepet játszanak ebben a magyar kutatók?

A fúziós energiatermelés régi vágya az emberiségnek, egy pozitív energiamérlegű fúziós erőmű megépítését célzó kutatások régóta folynak. A cél megvalósítására összefogtak a Föld népességének több mint felét befogadó országok, és létrehozták az ITER projektet, a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködését. Tagjai az Egyesült Államok, India, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Európai Unió.

Lehozni a Napot – a fúzióról dióhéjban

A fúzió könnyű atommagok egyesítését jelenti, a hozzánk legközelebb eső természetes fúziós reaktor pedig nem más, mint a Nap. A Nap fúzió segítségével állítja elő azt a hatalmas mennyiségű energiát, amely a földi életet is táplálja. Éjszaka felnézve a derült égboltra ezernyi fúziós reaktort láthatunk, hiszen az univerzum összes csillaga ilyen módon állítja elő az energiát. A számos működő példa, és az évtizedek óta folyó kutatások ellenére egy pozitív energiamérlegű, az atommagok egyesülésén alapuló reaktor földi megvalósítása még várat magára. Gyakorlatilag a Napot szeretnénk lehozni a Földre, ami nem kis feladat, viszont biztonságos, kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál.

sokféle fúziós reakció közül a Földön más folyamat valósítható meg gazdaságosan, mint ami a Napban történik. A Napban főképpen két egymással párhuzamosan zajló energiatermelő ciklus termeli a fúziós energiát. Az egyik a proton-proton (pp) ciklus, a másik a szén-nitrogén-oxigén (CNO) ciklus. Földi körülmények között két hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium fúziója (D-T reakció) valósítható meg a legkönnyebben, ennek reakcióterméke egy héliumatommag és egy neutron.

Egy fúziós erőmű elvi felépítése (Forrás: EUROfusion)

 

Háztáji tríciumtenyésztés és mágneses plazmatartályok

A deutérium a Földön szinte mindenhol megtalálható, mivel nagyjából minden hatezredik vízmolekula egyik hidrogénje deutérium. A trícium ezzel szemben csak nyomokban fordul elő, ezért azt meg kell termelni, szakszóval élve „tenyészteni” kell. Ez a fúziós reakció termékeként előálló neutronnal lehetséges úgy, hogy egy lítiumatommagot alakítunk át magreakcióval héliummá és tríciummá. Ilyen módon a reaktor magának termeli majd az üzemanyag egy részét lítiumból, ami szintén korlátlan mennyiségben megtalálható, kivonható a tengervízből, illetve számos vulkanikus kőzetből.

A fúzió megvalósításánál a nehézséget az okozza, hogy a D-T fúzió bekövetkezésének a valószínűsége 100 millió fokos – a Nap magjánál tízszer melegebb – közegben a legnagyobb. Ilyen magas hőmérsékleten az anyag teljesen ionizált állapotba kerül, azaz az atommagokról leszakadnak az elektronok, ezt az állapotot hívják plazmának. A magas hőmérsékletű plazmát földi körülmények között mágneses térrel kell összetartani ahhoz, hogy ne érjen hozzá a berendezés falához. Ilyenmágneses összetartású kísérleti berendezésből jelenleg nagyjából negyven üzemel szerte a világon.

Az ITER is egy mágneses összetartású kísérleti berendezés, megépítése mérföldkőnek számít a fúziós kutatásokban, mivel számos fizikai folyamat, illetve műszaki megoldás itt lesz először kipróbálható. Többek között célja, hogy 50 MW fűtőteljesítmény mellett 500 MW fúziós teljesítményt produkáljon, ezzel demonstrálva a fúzió energetikai felhasználásának lehetőségét. Itt tesztelik először a tríciumtenyésztési módszereket, továbbá megalapozza majd egy hálózatra is termelő energetikai reaktor koncepcióját.

 

Megbízható mérések százmillió fokon – magyarok az ITER projektben

Az Európai Unió fúziós kutatási programjának tagjaként az ITER projektben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME munkatársai is részt vesznek. Több mint tíz magyar fizikus és mérnök járul hozzá számos részfeladat megvalósításán keresztül ehhez a hatalmas – az Eiffel-toronynál háromszor nehezebb – Dél-Franciaországban épülő berendezéshez.

Az ITER, 2015 szeptemberében (Forrás: iter.org)

A magyar csapat legnagyobb feladata olyan komponensek, kábelek, kábelvezetők, csatlakozók, vákuumátvezetők fejlesztése, amelyekkel aztán az egész berendezés magjában, a 100 millió fokos plazma közelében elhelyezett mérőeszközöket bekábelezik. Az alkatrészeknek olyan speciális követelményeknek kell megfelelniük, mint például, hogy húsz évig karbantartás nélkül kell üzemelniük, illetve a csatlakozókat úgy kell megtervezni, hogy távvezérelt robotokkal cserélhetőek legyenek.

Ehhez a magyar csapat – egy nemrégiben aláírt megállapodás keretében – több mint 400 000 euró támogatást kap a következő két évre. A kutatók még két ITER-diagnosztika, a plazma fúziós teljesítményét mérő, úgynevezett töltéscsere-spektrométer és a plazma sugárzását mérő bolométer-tomográf fejlesztésében is részt vesznek, amihez szintén tetemes összegű támogatást nyújt az Európai Unió.

Magyar mérnökök az ITER-nél: Baross Tétény, Kiss Gábor, Bede Ottó, Nagy Dániel, Palánkai Miklós

Az ITER a dél-franciaországi Cadarache-ban található berendezésénél öt magyar mérnök is dolgozik a helyszínen. Bede Ottó gépészmérnök így vélekedik arról, milyen érzés magyar mérnökként részt venni a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési projektjében: „Mindenki örömmel végez olyan feladatot, aminek van értelme, kézzelfogható eredménye. Különösen jó érzés, hogy a munkánk hasznán nem egy szűk befektetői kör fog osztozni, hanem az egész emberiség. Itt Cadarache-ban nap mint nap megéljük, ahogy a nemes cél érdekében összefogó kollégák felülemelkednek a napi politikai vagy akár a több évtizedes nemzetközi feszültségeken, ellentéteken.‟

Az ITER építése összesen 6,6 milliárd eurójába kerül az Európai Uniónak; összehasonlításképpen az Airbus A380-as utasszállító gép fejlesztése 25 milliárd euróba került. Egy EU-s állampolgárnak az ITER építése körülbelül évi 1 euró költséget jelent. Az ITER-hez kapcsolódó fúziós kutatási programot az Európai Unióban azEurofusion konzorcium fogja össze, amelyre az Unió évi 140 millió eurót fordít.

Forrás: Wigner fusion

 

okt 15

Újabb workshop került megrendezésre Programozás a Fúzióban címmel

2015. szeptember 9-én ismét egy workshopra került sor a 2014 novemberében megrendezett Python Workshop mintájára, Programozás a Fúzióban címmel. A BME NTI és a Wigner RMI kutatói a Wigner FK épületében hallgathattak érdekfeszítő előadásokat különböző, a fúzióban illetve tágabb értelemben, a tudományban hasznos témakörökben. A következő előadások hangzottak el:

  • Wagner Dávid: Reprodukálható ábrák, reprodukálható tudomány
  • Nyáry Anna: GUI fejlesztése az NTI Wavelet Tools előfeldolgozóhoz
  • Cseh Gábor: Python metaprogramozás
  • Asztalos Örs: Programfejlesztést támogató eszközök az ITM infrastruktúrában
  • Pokol Gergő: Az NTI Wavelet Tools előfeldolgozó objektumstruktúrája

okt 01

Budapesten tartotta idei harmadik ülését a General Assembly

Az Eurofusion konzorcium legfelsőbb döntéshozó szerve a General Assembly idei harmadik ülését Budapesten tartotta a Gellért szállodában. A bizottság munkájában mind a 29 konzorciumi tag képviselője részt vesz, itt tekintik át a munkaprogram haladását, a következő évi munkaprogramot és kapcsolódó szervezési kérdéseket. Az ülésen a hagyományoknak megfelelően a vendéglátó -  jelen esetben a Wigner Fizikai Kutatóközpont – tartott előadást a fúziós kutatási tevékenységéről. A GA elnöki kiemelte, hogy a magyar fúziós közösség szerepe példa értékű, hogy hogyan tud egy kis ország jelentős szerepet játszani mind a jelenlegi kutatásban, mind az ITER építésében.

júl 09

Sikeresen befejeződött a mágneses tekercsek tesztje a Wendelstein 7-X-en

Befejeződött a 70 darab mágneses tekercs tesztje a Wendelstein 7-X fúziós kísérleti berendezésen. Ezzel az egyik legfontosabb technológiai rendszer kapott zöld jelzést amely megfelelő működése elengedhetetlen az augusztus végén kezdődő első kísérletekhez. A szupravezető tekercsek magassága meghaladja egy ember magasságát és olyan erős mágneses teret fognak létrehozni amely képes összetartani a sok millió fokos plazmát.

Az eredeti Max-Planck-Institut által kiadott közleményt ide kattintva lehet elolvasni.

A magyar részvételről itt és itt lehet olvasni részletesebben.

A Wendelstein 7-X  szuprevezető mágneses tekercs rendszere Grafika: IPP

A Wendelstein 7-X szupravezető mágneses tekercs rendszere
Grafika: IPP

 

júl 03

Magyar diákokat jutalmaztak több nemzetközi konferencián

Kiemelkedő eredményt ért el Horváth László végzős fizikus MSc hallgató a 42ndEuropean Physical Society Conference on Plasma Physics konferencián.

Horváth László

Az oklevél

 

A rangos konferencián 60 másik doktorandusz hallgatóval versenyezve elnyerte a PPCF/EPS/IUPAP Student Poster Prize díjat. László elsőéves kora óta a BME NTI Fúziós plazmafizika csoportjában végzett kutatómunkát számos TDK helyezést és ösztöndíjat elnyerve. Ezúton gratulálunk neki!

Pár hónapja Réfy Dániel, a Wigner Fizikai Kutatóközpont doktorandusza is elnyerte a legjobb poszterért járó díjat az 1. EPS diagnosztikai konferencián, Frascatiban, Olaszországban és ezzel elnyerte a jogot arra, hogy részt vegyen ingyenesen egy kurzuson Rómában. Ezúton gratulálunk neki és sikerekben gazdag további jó munkát kívánunk a díjazottaknak!

Réfy Dániel

a legjobb poszterért járó oklevél

jún 10

Gyakornoki álláslehetőség a Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizikai Osztályán

Wigner gyakornok plakát

ápr 27

A berlini magyar tudományos attasé meglátogatta a kutatókat a W7-X-nél

A berlini magyar tudományos attasé meglátogatta a kutatókat a W7-X-nél

A németországi Greifswaldban épül a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése, a Wendelstein 7-X, amely az európai fúziós kutatási program egyik alappillére és egyben Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása. A magfúziós kutatások azt a célt szolgálják, hogy a Napban lezajló reakciókat a Földön megvalósítva hatalmas mennyiségű, tiszta energiát tudjunk előállítani.

 

A magyar kutatók jelenleg installálnak egy nagysebességű, intelligens kamerákból álló megfigyelőrendszert, mely a berendezés indulásakor a legfontosabb mérőeszköz lesz. A Wigner FK kutatói idén januárban nyerték el az Eurofusion konzorcium pályázatát egy alkáli atomnyaláb (lítium vagy nátrium) diagnosztikára is, amely a berendezés fizikai mérési programjában fog működni 2017-től. A projekt indításaként a W7-X-nél egy workshopot rendeztek, melyen áttekintették a lehetséges megoldásokat, a mérési lehetőségeket és igényeket. A magyar és német kutatók mellett a workshopon részt vettek kollégák az angliai JET és a koreai KSTAR tokamaktól is, ahol a Wigner FK részvételével működik hasonló mérőberendezés.

 

Egy lítium-atomnyaláb diagnosztika 3D terve

 

A lítium-atomnyaláb diagnosztikát a magfúziós kísérleteknél a plazma sűrűségének illetve turbulens viselkedésének vizsgálatára használják. Egy ilyen nyaláb 60.000V és 120.000V közötti feszültséggel gyorsítja a részecskéket és 1-2000 kilométer per másodperces sebességgel lövi be a semleges atomokat a plazmába. Az atomok ütköznek a magas hőmérsékletű plazma részecskéivel, és ettől világítani kezdenek. A kutatók a nyaláb által kibocsájtott fényből következtetnek a plazmában lezajló folyamatokra, melyet speciális megfigyelőrendszeren keresztül, az erre a célra kifejlesztett ultragyors, másodpercenként több millió képet készítő kamerákkal vizsgálnak. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük és kontrollálni tudjuk a plazmát, amelyben  a másodperc ezred, milliomod része alatt mehetnek végre változások. Ilyen diagnosztikák építésében és üzemeltetésében a Wigner FK

 

Plazmafizika osztály munkatársainak már évtizedes tapasztalata van. Építettek és üzemeltetnek diagnosztikai atomnyalábot Dél-Koreában, Kínában, Csehországban, Németországban több helyen, illetve Angliában is. A munkát a BME Nukleáris Technikai Intézete segíti modellezéssel és mérnöki támogatással.

 

A workshop alkalmából a berlini magyar nagykövetség tudományos és technológiai attaséja, Pászti-Márkus Eszter látogatta meg a magyar kutató csoportot  a W7-X-nél. A külképviselet fontos feladatának tekinti a két ország közötti tudományos és kutatási együttműködések ösztönzését. Az attasé asszonyt a Max-Planck-Institut für Plasmaphysik igazgatója, Thomas Klinger tájékoztatotta a sztellarátor kísérlet állásáról. Kiemelte, hogy a német állam 1996 óta támogatja a kutatóberendezés megépítését, amely 20% európai támogatással is rendelkezik. Reményét fejezte ki, hogy az eddigi kíváló magyar részvétel a jövőben tovább növekszik.

Balról jobbra: Szabolics Tamás, Dr. Zoletnik Sándor, Pászti-Márkus Eszter,
Dr. Thomas Klinger, Pászti Márton, Dr. Kocsis Gábor

Régebbi bejegyzések «

  • продвижение сайта Днепропетровск
  • раскрутка сайта Днепропетровск
  • Тарантул
  • argan oil hair mask