• турагентства горящие путевки
  • автобусные туры
  • горящие путевки
  • júl 09

    Sikeresen befejeződött a mágneses tekercsek tesztje a Wendelstein 7-X-en

    Befejeződött a 70 darab mágneses tekercs tesztje a Wendelstein 7-X fúziós kísérleti berendezésen. Ezzel az egyik legfontosabb technológiai rendszer kapott zöld jelzést amely megfelelő működése elengedhetetlen az augusztus végén kezdődő első kísérletekhez. A szupravezető tekercsek magassága meghaladja egy ember magasságát és olyan erős mágneses teret fognak létrehozni amely képes összetartani a sok millió fokos plazmát.

    Az eredeti Max-Planck-Institut által kiadott közleményt ide kattintva lehet elolvasni.

    A magyar részvételről itt és itt lehet olvasni részletesebben.

    A Wendelstein 7-X  szuprevezető mágneses tekercs rendszere Grafika: IPP

    A Wendelstein 7-X szupravezető mágneses tekercs rendszere
    Grafika: IPP

     

    júl 03

    Magyar diákokat jutalmaztak több nemzetközi konferencián

    Kiemelkedő eredményt ért el Horváth László végzős fizikus MSc hallgató a 42ndEuropean Physical Society Conference on Plasma Physics konferencián.

    Horváth László

    Az oklevél

     

    A rangos konferencián 60 másik doktorandusz hallgatóval versenyezve elnyerte a PPCF/EPS/IUPAP Student Poster Prize díjat. László elsőéves kora óta a BME NTI Fúziós plazmafizika csoportjában végzett kutatómunkát számos TDK helyezést és ösztöndíjat elnyerve. Ezúton gratulálunk neki!

    Pár hónapja Réfy Dániel, a Wigner Fizikai Kutatóközpont doktorandusza is elnyerte a legjobb poszterért járó díjat az 1. EPS diagnosztikai konferencián, Frascatiban, Olaszországban és ezzel elnyerte a jogot arra, hogy részt vegyen ingyenesen egy kurzuson Rómában. Ezúton gratulálunk neki és sikerekben gazdag további jó munkát kívánunk a díjazottaknak!

    Réfy Dániel

    a legjobb poszterért járó oklevél

    jún 10

    Gyakornoki álláslehetőség a Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizikai Osztályán

    Wigner gyakornok plakát

    ápr 27

    A berlini magyar tudományos attasé meglátogatta a kutatókat a W7-X-nél

    A berlini magyar tudományos attasé meglátogatta a kutatókat a W7-X-nél

    A németországi Greifswaldban épül a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése, a Wendelstein 7-X, amely az európai fúziós kutatási program egyik alappillére és egyben Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása. A magfúziós kutatások azt a célt szolgálják, hogy a Napban lezajló reakciókat a Földön megvalósítva hatalmas mennyiségű, tiszta energiát tudjunk előállítani.

     

    A magyar kutatók jelenleg installálnak egy nagysebességű, intelligens kamerákból álló megfigyelőrendszert, mely a berendezés indulásakor a legfontosabb mérőeszköz lesz. A Wigner FK kutatói idén januárban nyerték el az Eurofusion konzorcium pályázatát egy alkáli atomnyaláb (lítium vagy nátrium) diagnosztikára is, amely a berendezés fizikai mérési programjában fog működni 2017-től. A projekt indításaként a W7-X-nél egy workshopot rendeztek, melyen áttekintették a lehetséges megoldásokat, a mérési lehetőségeket és igényeket. A magyar és német kutatók mellett a workshopon részt vettek kollégák az angliai JET és a koreai KSTAR tokamaktól is, ahol a Wigner FK részvételével működik hasonló mérőberendezés.

     

    Egy lítium-atomnyaláb diagnosztika 3D terve

     

    A lítium-atomnyaláb diagnosztikát a magfúziós kísérleteknél a plazma sűrűségének illetve turbulens viselkedésének vizsgálatára használják. Egy ilyen nyaláb 60.000V és 120.000V közötti feszültséggel gyorsítja a részecskéket és 1-2000 kilométer per másodperces sebességgel lövi be a semleges atomokat a plazmába. Az atomok ütköznek a magas hőmérsékletű plazma részecskéivel, és ettől világítani kezdenek. A kutatók a nyaláb által kibocsájtott fényből következtetnek a plazmában lezajló folyamatokra, melyet speciális megfigyelőrendszeren keresztül, az erre a célra kifejlesztett ultragyors, másodpercenként több millió képet készítő kamerákkal vizsgálnak. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük és kontrollálni tudjuk a plazmát, amelyben  a másodperc ezred, milliomod része alatt mehetnek végre változások. Ilyen diagnosztikák építésében és üzemeltetésében a Wigner FK

     

    Plazmafizika osztály munkatársainak már évtizedes tapasztalata van. Építettek és üzemeltetnek diagnosztikai atomnyalábot Dél-Koreában, Kínában, Csehországban, Németországban több helyen, illetve Angliában is. A munkát a BME Nukleáris Technikai Intézete segíti modellezéssel és mérnöki támogatással.

     

    A workshop alkalmából a berlini magyar nagykövetség tudományos és technológiai attaséja, Pászti-Márkus Eszter látogatta meg a magyar kutató csoportot  a W7-X-nél. A külképviselet fontos feladatának tekinti a két ország közötti tudományos és kutatási együttműködések ösztönzését. Az attasé asszonyt a Max-Planck-Institut für Plasmaphysik igazgatója, Thomas Klinger tájékoztatotta a sztellarátor kísérlet állásáról. Kiemelte, hogy a német állam 1996 óta támogatja a kutatóberendezés megépítését, amely 20% európai támogatással is rendelkezik. Reményét fejezte ki, hogy az eddigi kíváló magyar részvétel a jövőben tovább növekszik.

    Balról jobbra: Szabolics Tamás, Dr. Zoletnik Sándor, Pászti-Márkus Eszter,
    Dr. Thomas Klinger, Pászti Márton, Dr. Kocsis Gábor

    márc 30

    Ismeretterjesztő előadás a Kazinczy Gimnáziumban

    Múlt pénteken a tavaszi szünet kezdete előtt a fúzió iránt érdeklődő diákok még egy utolsó órára beültek a padokba és érdeklődve meghallgatták Dr. Szepesi Tamás előadását a fúzió múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

    Képes riport a Kazinczy Gimnáziumból.

    jan 30

    A Wignerben fejlesztett kamerák védik a világ egyik legnagyobb fúziós berendezését

    A jövő energiatermelésének kulcsa a fúziós reaktor, amelynek fejlesztése kísérleti fázisban van. Az egyik legnagyobb berendezés, az európai fúziós kutatások egyik alappillére nyáron lép működésbe Németországban. A reaktor működését felügyelő kamerarendszert az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban fejlesztették. 

    A fúziós energiatermelés az emberiség régi vágya. Az eddigi kutatások során nagyon sokféle berendezés készült, ezek közül a sztellarátor az egyik legrégebbi és legígéretesebbnek tűnő megoldás egy pozitív energiamérlegű fúziós erőmű megépítéséhez.

    A Nap belsejében zajló reakciókat akarják létrehozni a Földön

    A sztellarátor egy olyan berendezés, amely erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát a szabályozott magfúzió létrehozásához. Ezt a berendezéstípust Lyman Spitzer találta fel 1950-ben, és a következő évben meg is épült az első példány a princetoni plazmafizikai laboratóriumban. A sztellarátor név arra utal, hogy a Napban lezajló reakciókat a Földön megvalósítva hozzák létre a szabályozott magfúziót, amellyel hatalmas mennyiségű tiszta (üvegházhatást és atomhulladékot nem produkáló) energia állítható elő.

    Az 1950-es évektől kezdve számos ilyen típusú berendezés épült. Ezek azonban – főleg technikai nehézségek, illetve amiatt, hogy akkoriban még nem voltak szuperszámítógépek, amelyek el tudták volna végezni a megfelelő számításokat egy ilyen berendezés megépítéséhez – lassan fejlődtek. A másik ígéretes mágneses összetartású fúziós berendezéstípus, a tokamak sokkal gyorsabban fejlődött, egyszerűbb kialakítása miatt. A tokamak ma is az energiatermelő fúziós erőművek kutatásának és építésének fő iránya (lásd:ITER), azonban a technikai fejlődés eljutott arra a szintre, hogy a sztellarátorok – számos előnyös tulajdonságuk miatt – jó alternatívái legyenek a tokamakoknak.

     A sztellarátor (balra) és a tokamak felépítése (magyarázatot lásd a szövegben)
    A sztellarátor (balra) és a tokamak felépítése (a magyarázatot lásd a szövegben)

     

    A fúziós reaktorok két alaptípusa

    A sztellarátor és a tokamak közötti alapvető különbség, hogy a tokamakoknak van egy központi tekercsük, amely áramot hajt a plazmában. Ez megcsavarja a mágneses teret, és lehetővé teszi a plazma összetartását. Ezzel szemben egy sztellarátorban nincs központi tekercs, nem hajtanak áramot a plazmában, a csavart mágneses teret bonyolult alakú külső tekercsekkel hozzák létre. Ezzel kiküszöbölhető számos nehézség, ami a tokamakok esetében fellép, viszont jelentősen bonyolítja egy ilyen berendezés tervezését és megépítését.

    A fenti képen bal oldalon láthatjuk a sztellarátorok felépítését, jobb oldalon pedig a tokamakokét. A felső két kép mutatja, hogy milyen alakja van a plazmának és a tekercseknek, illetve ezek hogyan helyezkednek el. Az alsó két képen láthatunk két valós berendezést, jobb oldalon a JET belseje látható, amely a legnagyobb tokamak típusú fúziós kísérleti berendezés a világon, és az Egyesült Királyság területén található.

    A bal oldalon a W7-X nevű sztellarátor látható, amely Németországban épül, és 2015 nyarán tervezik az indítását. A W7-X-et tartják a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének (“a sztellarátorvilág JET-jének”) mérete és amiatt, hogy a következő lépésben egy erőmű méretű berendezés is épülhetne a jövőben, ha a kísérletek kedvező eredményekkel zárulnak majd.

    Magyar fejlesztés  a biztonságos működés érdekében

    A Wendelstein 7-X (W7-X) az európai fúziós kutatások egyik alappillére, és egyben Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása. A W7-X-hez a magyar kutatók és mérnökök terveztek és építenek egy tíz kamerából álló, intelligens videomegfigyelő rendszert. Ennek már a berendezés elindulásának első pillanatától fontos szerepe lesz. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei tavasszal végzik el a rendszer véglegesítését és tesztelését, hogy a nyári induláskor minden a legnagyobb rendben működjön majd.

    A magyar videodiagnosztika rendszer feladata, hogy megvédje a berendezést a károsodástól, ha a reaktor esetleg nem megfelelően működik. A tíz kamerából álló rendszer az egész berendezés belsejét látja, és az áttekintő képek mellett képes egyes kritikus területek monitorozására, illetve az adatok valós idejű feldolgozására is. Az eredményeket ezután eljuttatja más rendszereknek, például a berendezés vezérlőrendszerének, amely a kameraképek alapján szükség esetén biztonsági leállást hajt végre.

    Magyar kutatók a W7-X kísérlet mellett a világ több más vezető fúziós berendezésén is építenek és üzemeltetnek hazai fejlesztésű mérőberendezéseket.

     

    forrás: mta.hu

    dec 15

    Dr. Pusztai István kapta 2014-ben a Simonyi Károly Díjat

    2014-ben egybehangzó szavazással Dr. Pusztai Istvánnak ítélte a Simonyi Károly Emlékplakettet a díj kiosztásáért felelős kuratórium, „A fúziós plazmafizika transzportelméletében elért kimagasló eredményeiért”. Dr. Pusztai István a díjat elfogadta, és a Magyar Nukleáris Társaság Szimpóziumának ünnepi közgyűlésén tartott előadása után át is vette azt.

    nov 24

    Új főigazgatót kap az ITER

    Bernard Bigot, a francia CEA elnöke lesz az ITER következő főigazgatója aki Osamu Motojima jelenlegi japán főigazgatót váltja majd le jövőre. Bigot a Nature-nek adott interjújában arról beszél, hogy az ITER tanács elé fog terjeszteni egy akciótervet 2015 január végéig, amelyben leírja, hogy egy új centralizált vezetést szeretne létrehozni a CERN mintájára.

    Bernard Bigot, az ITER új főigazgatója. Forrás: ITER

    Bernard Bigot, az ITER új főigazgatója. Forrás: ITER

    nov 21

    Python a fúzióban workshop a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

    A BME NTI és a Wigner RMI kutatói 2014. november 4-én a Magyar Nukleáris Társaság Fúziós szakcsoportjának szervezésében megrendezett “Python a fúzióban” workshop-on megosztották egymás tapasztalatait a Python programnyelv alkalmazhatóságáról a fúziós kutatásokban. Az érdeklődők változatos előadásokat hallhattak az objektum orientált programozás alapjairól, a Python és a mindeddig preferált nyelvek kompatibilitásáról, illetve fúziós alkalmazásokról. A rendezvényen elhangzottak reméljük mindenki hasznára válnak és elősegítik a napjainkban egyre népszerűbb Python nyelv elterjedését a magyar fúziós kutatók körében.

    python_photo_1 python_photo_2

    nov 20

    “Atomenergiáról – mindenkinek” konferencia a BME-n

    Az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen 2014. december 3-án ismeretterjesztő konferenciát rendez „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel.

    A konferenciával párhuzamosan a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Mecsekérc Zrt. kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Nukleáris Társaság a szünetben műszeres bemutatót tart, ahol a résztvevők beszélgethetnek a szakemberekkel az atomenergia alkalmazásáról.

    A rendezvényen természetes a fúziós szakcsoport kollégái is jelen lesznek és szívesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseire a fúziós kutatásokkal kapcsolatban. A kollégák számos ismeretterjesztő anyagot visznek magukkal, mint például a nyáron debütált nagy sikerű fúziós infógrafikát, brosúrákat, DVD-ket illetve különböző videókat is megtekinthetnek az érdeklődők kijelzőinken. A tanulók megízlelhetik továbbá, hogy milyen lehet egy fúziós erőművet üzemeltetni egy szórakoztató mobil applikáció segítségével.

    Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épület (BME főépülete) Díszterem (cím: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.).

    A konferencia programját itt érheti el.

    Régebbi bejegyzések «

  • продвижение сайта Днепропетровск
  • раскрутка сайта Днепропетровск
  • Тарантул
  • bill counter